Gábor barátomnak sajnos egyéb elfoglaltsága akadt, így az FTO átnézésére ma nem került sor, de azért mégis történjen valami alapon bütykölgettem egymagam kicsit...

Bocsánat, hogy csak most jelentkezem a hazaérős posttal, de kellett pár nap míg kicsit kihevertem a hazaút viszontagságait, és összeszedtem a gondolataimat.

Tegnap késő este két éves Csipkerózsika álmából lett felkeltve az FTO, már ott figyel a tréleren, szemmel láthatóan nem tudja mire vélni ezt az egészet :) Egyelőre csak Anglián belül lett kb 500km-t mozgatva, Csányi úr elhozta a műhelyébe, hogy átadás előtt felkészítse műszakilag nekem. Közben szépen lassan, alattomosan közeleg a péntek reggel, amit mondanom sem kell egyre izgatottabban várok... úgy kalkuláltam kb szerdától nem fogok tudni normálisan aludni emiatt, de már tegnap éjjel sem ment egykönnyen :D

Az elmúlt pár napban igencsak felpörögtek az események. Végre valahára megkaptuk az eladótól a várva várt képeket, melyek szükségesek voltak a végső döntés meghozatalához.

Tehát az elhatározás megvolt, azt is tudtam milyen típust, milyen adottságokkal szeretnék, már csak azt nem tudtam, honnan szerzek ilyen autót...

Igen, egy gyenge szóvicc, ennyire futotta... :D 

Na de a lényegre térve. Mint azt korábban írtam realizálnom kellett, hogy további súlyos százezreket már nem érdemes elkölteni a meglévő autóra. Ebből adódik, akkor másik autó kell.

Nos, ettől a ponttól kezdve teljesen más fordulatot vesz az blog....

Jogosan merül fel a kérdés, így megpróbálom röviden összefoglalni azt, amit egyébként bárhogy össze lehet foglalni, csak épp röviden rohadtul nem..

Szóval az egész I.E. 2014 November 26.-án kezdődött, mikor megvettem életem első autóját, egy 4 ajtós 1995-ös gyártású Mitsubishi Lancert, sokak számára hihetetlen 115.000 Km-es futásteljesítménnyel. 

(nem, nem vagyok fotogén...)


Igazából nem voltak konkrét terveim az autóval, friss jogsisként erősen korlátozott tőkével szándékoztam autót venni, mivel éccsanyám persze amint levizsgáztam közölte, hogy márpedig a családi vasat nem fogom hajtani nincs az az isten. Így hát nem maradt más választásom, venni kellett egy sajátot, amivel azt csinálok, amit akarok. Fontos volt számomra, hogy a választott autó formavilága legalább kicsit elnyerje a tetszésemet, mert hát nem tehetek róla, én az a fajta idióta vagyok, akinek a boldogsághoz nem elég az, hogy egy olyan autóban ül amiről elmondhatja, hogy az övé, szempont az is, hogy teCCen, szigorúan kétcével.

Eleinte inkább kisebb karosszériájú, kisebb motorral rendelkező autókat nézegettem, Honda civic, Mitsubishi Colt, Compact BMW is felmerült, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ez utóbbi nem feltétlenül egy csóró frissjogsis ideális első autója, főleg, hogy egy valamire való Compact súrolja a milliót, és nincs rá garancia, hogy arra nem kell még némi pénzt ellocsolni. Pár hétig bújtam a használtautó.hu-t, volt is pár érdekes autó, de mire eljutottunk volna odáig, hogy elmenjünk megnézni, mindet szépen sorban elvitték előlem. De igazából én ezt nem feltétlenül negatívumként fogtam fel, hanem úgy voltam vele, ezek szerint nem járhatok olyan rossz úton, ha minden általam is kiszemelt autót ilyen hamar elvittek.  Aztán végül derült égből villámcsapás, Facebookon a Mitsubishi Klubba linkelte valaki az én kis csodámat.

Az már a képekről is látszott ,hogy némi foglalkozást azért igényel az autó, de semmi komoly baja nem volt így első ránézésre. Húsz év harci sebei, és némi egészséges patina. Ennyi belefér.
A mérleg másik nyelvén viszont ott volt, hogy mégis csak van benne egy 1.6-os motor 113 eszét vesztett ló erejével, meg hát sedan, ráadásul Japán, és még alufelni is jár hozzá. Ráadásul az eddigi kiszemeltekkel ellentétben nem valahol alsóhalompuszta mellett kettővel volt, hanem konkrétan csak Kőbányára kellett kiautókázni érte. És szinte gyanúsan olcsó volt. De én tudni akartam miért..

Rögvest riasztottam is Kontra Zoli (Továbbiakban Zeke) barátomat, aki jó baráthoz híven rögtön hadra fogható is volt ezúttal is, csak úgy mint bármelyik másik korábbi agymenésemnél. 

Elmentünk hát, megnéztük a csodagépet, tekintve, hogy November végét írtunk, nem kifejezetten volt kellemes autónézős időnk, konkrétan kurva sötét volt, és rohadt hideg. Mindegy, tudjuk miért jöttünk, a cél mindenek felett. Elvittük próbakörre az autót, meghajtotta Zeke is, én is. Nekem nyilván remegett a lábam az izgalomtól és bármilyen hulladékot megvettem volna, csak legyen már autóm, meg hát egyébként sem sokat konyítottam hozzá, de pontosan ezért mentem Zekével, legyen egy tapasztalt, hideg fejjel gondolkozó ember is köztünk. A próbakör után mindketten elégedettek voltunk, némi futómű problémára figyeltünk fel, de nyilvánvaló volt, hogy csak kopó alkatrészek cseréjéről lehet szó. Motorikusan minden rendben volt, jól húzott az autó, fordulatot is jól vette, alapjárat oké volt, stb. Ezután amennyire korom sötétben és pöcsdermesztő hidegben lehetséges, kívülről is komolyabban szemrevételeztük az autót. Némi rozsda a tetőn és a hátsó kerékjáratoknál, horpadás a bal első sárvédőn, repedés a lökhárítón, de igazából nem vész, semmi olyan amit ne lehetne orvosolni. Meg hát első autó, azt úgyis csak összetöröd, valami ilyesmit mondott akkor Zeke :)

Mivel mindketten úgy ítéltük meg, hogy igazából összeségében minden rendben van és érdekes lehet számomra, komolyra fordítottuk a szót, és némi alkudozás után kicsivel több mint 200ezer Ft-ért (tudom szégyen, de már nem emlékszem pontosan mennyiért vettem..szerk.: Zeke velem ellentétben emlékszik, 231ezer forint) elhoztuk az autót. Még ma is egészen friss élményként él bennem a hazaút, az első tankolás, és az örömteli érzés, hogy úton vagyok hazafelé egy guruló valamivel, ami teljes mértékben az enyém :) Az első jó pontot is azonnal begyűjtötte nálam a vas, mivel a sok fagyoskodás után szinte pár perc után nagyon kellemes meleg levegővel árasztotta el hazafelé az utasteret. Baromi fázós vagyok, így nekem aranyat ér egy olyan autó, ami még hideg motornál is pár percen belül tud meleg levegőt fújni a beltérbe. 

Na de mi történt az ezt követő kb. két és fél évben? És hol tart az autó most? 
Mindent le fogok írni, és az a célom, hogy szép lassan egy-egy bejegyzésen keresztül bemutassam röviden összefoglalva az elmúlt időszak változásait, míg végül eljutunk a jelenlegi állapothoz, és felvázoljam az aktuális célkitűzéseket.

Remélem velem tartotok majd ;)

Búcsúzóul pedig pár kép az autó hirdetésének fotóiból válogatva